csesszemeg.

egész jó napom volt. bár fáradt voltam. délután aludtam, és vissza rajzra. ami most egész jól sikerült :$
megyünk 3an (2 rajzos meg én).. a városháza mellett. egy csöveskülsejű fazon. elindul keresztbe.. lassan. éreztem, hogy valami lesz. elém ér, kikerülném, erre (mintha véletlen nekemjönne, de kvvára nem véletlen volt) felémlép egy picit (hogy még elérjen) és vállal jól meglök, aztán "jajj elnézést".
igen. érzékeny vagyok. és nem mondom, hogy ideges lettem, nem mondom, hogy szomorú. a kettő között. néha nagyon nem tetszik ez a világ, és legszívesebben itthagynám a francba. elegem van az 'egyedüllétből' is.. és ezeket most jól kiírom ide.
gondolkodtam, hogy csak belém akart-e kötni, hogy majd elkezdjek vele vitatkozni, hogy miért jön nekem, vagy felmérte, hogy egyedül vagyok-e, vagy sem. vagy a fotóstáskámra pályázott a szarházi.
ilyenkor gondokodom el azon, hogy táncolás helyett mégis vissza kellene mennem valami harcművészethez, vagy kungfu-t tényleg kipróbálni. eh. de valahol meg mégsem szeretném.
egy héköznapi szürke foltnak kéne lenni, hogy senki ilyen ne vegyen észre. nem vagyok érdekes számukra.
maradjunk ott, hogy gr. és fáj a gyomrom.