2008. június 10.

never the same

korán indult a nap.. akkor, amikor még be sem fejeződött..

de aztán utána már rendesen is elindult, és mi is aktívak lettünk. széket mostam.. s verettem le a koszt róluk. jah az elmaradhatatlan kockásnadrág.. kifogytam belőlük.. új kell.

ott az én lábnyomom. a melegben. és ne volt hideg a víz. nem tudott hideg lenni. olyan pont jó volt, de azért mégsem fürödtönk benne.

fáj is a kezem, de megszabadítottam a lépcsőt. én, a meténgynyíró. jók ezek a kúszónövények. lesz még.

itt meg a lusta és szabotőr Cicám. aki hízelgett, amikor gyomláltam..

.. de még mennyire hízelgett..

..és szerintem aranyos volt. szeretem.
csak sokat csajozik, meg bunyózik, és keveset van itthon, a vadászösztönét, meg kiiktatták. de szeretnyivaló :) mégha anyu nem is viseli el annyira. most legalább már nem olyan kis butus.
szóval csak szabotált és feküdt, dorombolt, és dörgölőzött, a mancsaival addig nyúztózott, míg el nem érte a lábam. aztán feküdte, aludt, amíg körbesöpörtem :)) majd egy kicsivel képsőbb felállt és elment. de csak a ház másikoldalára. :)

ha volt cica, akkor itt a paripa.. az istállóban. vár. most kicsit pihizik.

én a fotósok legfotósabbika, ez meg pók. éjjen a természetfotó és a makró.. hurá. mondhatni fújdeszép.. szerintem én is legalább ennyire tetszhettem neki..

aztán amit kigyomláltam, le is mostam. vízvízvíz.


most itt vagyok. újra az első képnél. fekszem, jó volt a mai nap. a rajz érettségit nem akarom.. de evvan. 7 percért ekkora felhajtás.
1 hét és vége. végre.
hajrá másoknak is.
most egy kicsit alább hagyott a fejemben a zsongás is, visszahúzódott, de ott van. mert szétszakadni nem kéne. egyszerre egy dologra lenne jó figyelni. dehát a jövő vár, meg én is őt, és érdekel is. ki? mi?

és holnap mennyi teendő lesz.. meg mennyi ember.

hévet hallgattam felvételről.

Nincsenek megjegyzések: